Kezdjünk is a közepén: Az egészséges étkezés magában foglalja az étkezéssel való egészséges kapcsolatot.

Azt látom, hogy sokan úgy gondolják, és gyakran ez alapján ítélnek meg másokat is, hogy az egészség egy fogcsikorgatós valami, ami szinte akkor jó, ha megszenvedsz érte.

Tulajdonképpen ez nem csak az egészségre vonatkozik, szinte általánosan elfogadott nézet, hogy az élet az nem lehet valami könnyed dolog, valamit le kell tenni az asztalra, ezért pedig meg kell szenvedni, önsanyargatás, túlórák, örömök megvonásának árán.

Az a követendő példa, aki képes ezer dolgot egyszerre megvalósítani, aki legalább három dologhoz ért, aki az élet bizonyos mérföldköveit minél hamarabb eléri… Aki pedig megpróbál ennek szembemenni, arra gyorsan ráfogják, hogy lusta, elhagyta magát, le lehet mondani róla.

Ez persze az étkezésre is lecsorog, van egy ilyen légkör, amiben felnézünk arra, aki aszkéta módjára lemond a neki örömet szerző ételekről, és mindent feláldoz az egészség oltárán, milyen erős, mennyi akaratereje van!

Én viszont egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az egészség az így néz ki, mert szerintem a lelki és a fizikai egészséget nem lehet leválasztani egymásról.