Az előző cikk végén ott hagytuk abba, hogy mindenki vágyik a biztonságra, és hogy ennek a hiánya hogyan hat az önmagunkkal való kapcsolatra. Most kicsit megint személyesebb hangvételhez kanyarodunk, nem azért, hogy szavakat adjak a szádba, hanem azért, mert hátha az én személyes példáim segítenek a te tapasztalataidra is reflektálni.

Próbálj visszaemlékezni, hogy mik voltak azok az események, pillanatok, amikor nem érezted magad biztonságban! (Ha úgy érzed, traumatikus élményeket hoz fel, és nincs kapacitásod most ezzel foglalkozni, nyugodtan tedd félre! Ha szeretnéd inkább támogatással feldolgozni ezeket, fontold meg, hogy egyéni segítséget kérsz. A cél nem az, hogy újratraumatizáljunk! Ha érzed, hogy nagyon felkavar ez, akkor hagyd a saját emlékeidet, és inkább csak olvasd az enyémeket.)

Hogyan csapódtak le ezek a pillanatok benned?

Mondok néhány személyes példát. Nem azért, hogy sajnálj, hanem mert hátha segít esetleg felismerni olyan dolgokat, amikért akár tudat alatt magadat bünteted, pedig nem a te hibád.