5. A neutrális testkép és a gyász

Engedd meg nekem, hogy ezt a bejegyzést személyesebb hangvételben indítsam. Elképzelhető, hogy a te tapasztalataid nem egyeznek, vagy fognak egyezni ezzel, de a saját példám elmesélése talán segít abban, hogy a saját élményeidet felfedezd.

Miért van az, hogy bár sokszor már tudjuk, hogy a diétakultúrában való részvétel nem tesz jót nekünk, mégis nehéz ellépni tőle?

Ami az én esetemben a leginkább etette a diétákhoz való ragaszkodásomat, az a pozitív visszacsatolás volt.

Amíg vékony voltam, vagy inkább úgy mondom, a testem közelebb volt a társadalmi ideálhoz, addig sokat dicsértek, több férfi fordult meg utánam, barátságosabbak voltak velem új társaságokban, az orvosnál, állásinterjúkon.. És még sorolhatnám.

Ma már nem fáj annyira ezt leírni – de ehhez el kellett ezt gyászolnom.

Az önelfogadás sokszor tud katartikus, átütően örömteli élményeket adni – de van egy “árnyoldala” is, amiről szerintem kevesen ejtenek szót.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.