3. Mennyire beszéled a diétakultúra nyelvezetét?

Először is, kezdjünk azzal, hogy meghatározzuk, mi az a diétakultúra.

Mivel ez nem tudományos kifejezés, ezért elég szerteágazó az értelmezése is. Amit most itt megfogalmazok, az az én olvasatom, amit azért osztok meg veled, hogy közös nevező alapján értelmezzük a továbbiakat is.

A diétakultúra alatt leginkább ezeket értem:

1. A folyamatos fogyókúrázás és egészségen aggódás rendkívül elterjedt és normalizált, sőt sokszor elvárt dolog,
2. Hasonlóan elterjedt és normalizált a külsőnkre hiperfókuszált állapot, ahol az “egészséges életmód” is gyakran pusztán a külsőnk végtelen optimalizálására redukálódik,
3. Az egészséget úgy állítja be, mintha ez súlyos lemondásokat és folyamatos, erős kontrollt igényelne, ezeket pedig könnyedén teljesíthető feltételekként árulja,
4. Az elfogadásról, önbizalomról gyakran azt üzeni, hogy ez csak a kiválasztottaknak, a tökéletes embereknek elérhető dolog, egyes testalkatokat morálisan feljebbvalónak tart másoknál,
5. A fenti pontok gyakran úgy valósulnak meg, hogy az eladás vagy a tanácsadás során megvonják a befogadó személy önálló rendelkezését a teste és a szokásai felett.

Amit nem értek ez alatt: hogy tilos lenne bármiféle módon módosítani az étrended vagy a külsőd.

Amikor a diétakultúra ellen beszélek, nem azt szeretném neked üzenni, hogy ha te bármiféle módon optimalizálnád az egészséged, vagy változtatnál a szokásaidon, akkor te nem szereted, fogadod el magad, és a diétakultúra “szolgája” vagy.

Azt viszont fontosnak tartom, hogy még ha a szó jó értelmében manipulálod is ezeket, akkor az a te döntésed legyen, ami öngondoskodásból, önszeretetből fakad, nem pedig egy másoktól eredő kényszerből, megfélemlítésből, megszégyenítésből.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!

2. Szabad-e haragudni?

Szabad.

That’s it, that’s the post. 😀

Na jó… kicsit kifejtem azért 🙂

Szóval biztosan belefutottál már kéretlen tanácsokba, tanácsba burkolt vagy akár kendőzetlen sértésekbe.

Nagyon gyakran hallok ilyenekről. Önmagában arról egy esszét lehetne írni, hogy mennyire helytelennek tartom ezt a fajta határátlépést… De most inkább beszéljünk arról, hogy miként tudod megvédeni ezeket a határokat, vagy egyáltalán, hogyan tudod magad és mások számára kijelölni őket.

Nem akarlak áltatni, ez nem mindig kellemes folyamat. És itt jön képbe a harag.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!

1. Értékrend

Az értékrendünket sok minden befolyásolja: gyerekkori élmények, iskola, társadalmi rendszerek és elvárások, a kapcsolataink, a közösségi média stb…

Az értékrend pedig befolyásolja a saját magunkkal kialakuló kapcsolatot. Az ideális állapot, ha úgy érezzük, az értékrendünknek megfelelően élünk és viselkedünk, sokszor azonban nem ez a helyzet, és ha rés vagy akár szakadék keletkezik az elképzeléseink és a valóság között, akkor az például eredményezheti azt, hogy megromlik saját magunkkal a kapcsolat, hiszen úgy érezhetjük, nem felelünk meg, nem vagyunk elég jók.

Ezért ezt a két hetet azzal fogjuk kezdeni, hogy megvizsgálod a testeddel és egészséggel kapcsolatos értékrended. Kérlek, legyél nagyon őszinte magaddal!

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!

Biztonság 2.

Próbálj visszaemlékezni, hogy mik voltak azok az események, pillanatok, amikor nem érezted magad biztonságban! (Ha úgy érzed, traumatikus élményeket hoz fel, és nincs kapacitásod most ezzel foglalkozni, nyugodtan tedd félre! Ha szeretnéd inkább támgatással feldolgozni ezeket, nyugodtan írj nekem.)

Hogyan csapódtak le ezek a pillanatok benned?

Mondok néhány személyes példát. Nem azért, hogy sajnálj, hanem mert hátha segít esetleg felismerni olyan dolgokat, amikért akár tudat alatt magadat bünteted, pedig nem a te hibád.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!