Ünnepek, hagyományok, befolyások

Ma van a téli napforduló – az a nap, amikor az egész évben a leghosszabb az éjszaka, legalábbis itt az északi hemiszférában. Szerte a világon, évezredek óta ünnepel ezen a napon az emberiség, tiszteletüket teszik különböző istenségek előtt, rituálékat tartanak a hideg, a rossz szellemek, a sötétben rejlő veszélyek elűzésére, elkerülésére.

Kettős ünnep ez – az elmúlt félévben egyre csak hosszabbodtak az éjszakák, ezzel gyakran a vállunkra nehezedő terhek is egyre nehezebbek lettek. Előttünk áll viszont az év második fele, a nappalok fognak hosszabbodni, és ahogy a sötétség összemegy, teret ad az újévi megújulásnak és az ezzel kapcsolatos fogadalmaknak.

Tudtad, hogy az újévi fogadalmaknak is kb. 4000 éves történelme van? A babilóniaiakról van először feljegyzésünk, ők mondjuk kicsit később, március közepén ünnepelték az új évet, de már ők is tettek fogadalmat arra vonatkozólag, hogy miként szeretnének a következő évben önmaguk legjobb verziója lenni. Ez a törekvés elég mélyen gyökeredzik az emberiségben, az már más kérdés, hogy a jelenlegi társadalmunkban miként jelenik ez meg, és mennyire fenntartható.

Van még egy dolog, ami évezredek óta utazik velünk, jelen van minden jelentős életszakaszunkban, ünnepeinkben, mérföldköveinknél: ez az étkezés. Bármilyen messze olvasol vissza az emberiség történelmében, az étkezéssel kapcsolatos hagyományok mindig jelen vannak, mióta ember az ember, az étkezés soha nem volt kizárólagosan tápanyagforrás, mindig társult mellé ünneplés, hálaadás, és egyéb rítusok.

Mindezek fényében teljesen érthető, hogy a modernkori ember életében is fontos állomás a karácsony és az újév – őseink nyomdokát követjük, amikor ezeket többek között evéssel ünnepeljük, és amikor önreflexióval, célkitűzéssel fejezzük be az évet.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!

Az intuitív étkezés egészséges? Hogyan egyek akkor, ha ételallergiám van, vagy etikai okokból kihagynék valamit?

Kezdjünk is a közepén: Az egészséges étkezés magában foglalja az étkezéssel való egészséges kapcsolatot.

Azt látom, hogy sokan úgy gondolják, és gyakran ez alapján ítélnek meg másokat is, hogy az egészség egy fogcsikorgatós valami, ami szinte akkor jó, ha megszenvedsz érte.

Tulajdonképpen ez nem csak az egészségre vonatkozik, szinte általánosan elfogadott nézet, hogy az élet az nem lehet valami könnyed dolog, valamit le kell tenni az asztalra, ezért pedig meg kell szenvedni, önsanyargatás, túlórák, örömök megvonásának árán.

Az a követendő példa, aki képes ezer dolgot egyszerre megvalósítani, aki legalább három dologhoz ért, aki az élet bizonyos mérföldköveit minél hamarabb eléri… Aki pedig megpróbál ennek szembemenni, arra gyorsan ráfogják, hogy lusta, elhagyta magát, le lehet mondani róla.

Ez persze az étkezésre is lecsorog, van egy ilyen légkör, amiben felnézünk arra, aki aszkéta módjára lemond a neki örömet szerző ételekről, és mindent feláldoz az egészség oltárán, milyen erős, mennyi akaratereje van!

Én viszont egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az egészség az így néz ki, mert szerintem a lelki és a fizikai egészséget nem lehet leválasztani egymásról.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!

Ne gondolj a rózsaszín elefántra!

Mire gondolsz most? Hár persze, hogy a rózsaszín elefántra. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, ez történik a tiltott ételekkel is.

Egy 2007-es kísérletben egy csapat kisgyerek a következő feladatot kapta: A sárga M&Msből bármennyit ehetnek, a piros M&Ms viszont tiltott. Mit gondoltok, melyik M&Ms volt a népszerűbb? Persze, hogy a piros.

Ültessük ezt át felnőtt diétás nyelvezetbe: Kenyeret tilos enni, de zöldségből bármennyit ehetsz. Persze, hogy a kenyeret fogod kívánni… Eszed szorgalmasan a zöldséget, talán még ízlik is, de a kenyérről egyre inkább úgy fantáziálsz, mintha valami csodatévő étek lenne. Aztán egy szép napon betérsz egy pékségbe, frissen illatozó péksütik közé, és mire észbe kapsz, már meg is ettél fél kiló kenyeret.

Ezzel úgymond bebizonyosodott, hogy igen, valóban szükség van a szabályokra, hiszen ha nem tartom magam hozzájuk, kontroll nélkül fogok zabálni! Ezentúl rá se nézek a kenyérfélékre!és kezdődik újra a körforgás.

Ezért olyan fontos, hogy egyik ételre se gondolj tiltott gyümölcsként, amiből ha eszel, valamiféle bűnt követsz el. Ez nem azt jelenti, hogy minden ételt kontroll nélkül lehet vagy kell enni, de ha tiltásokkal szabályozzuk a bevitelt, akkor hogyan adhatnánk teret a belülről érkező jelzéseknek? Az étkezéssel kapcsolatos tiltások leginkább fixációt és túlfogyasztást eredményeznek, ezt mutatják a kutatások, és az én tapasztalataim is.

Be kell jelentkezned, hogy láthasd a tartalom többi részét is. Kérlek . Nem vagy még felhasználó? Csatlakozz hozzánk!